Kerta.hu

A település a Somló hegytől nyugatra fekszik, a Hunyor-patak és más kisebb vízfolyások teraszain jött létre viszonylag sík felszínen.

A község neve ismeretlen eredetű. Oklevélben 1272-ben Keercha megnevezéssel szerepel, 1469-ben Kyrthaként írják.

Ókori emlékei a Hunyor-patak magasabb teraszán halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézikorongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok, Várcsalit-pusztán egy földháton telephelymaradványok. A telepítő tényezők a kedvező földrajzi adottságok lehettek.

1488-ban – amikor a település Kinizsi Pál birtoka volt – 40 forint országos adót fizet, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalut feltételez. Lakói 1514-ben részt vettek a Somló környéki parasztmegmozdulásokban. Földesurai voltak a Horváth, a Csóron, a Békássy, a Hagymásy és a Sárkány családok. 1552-ben nagy pestisjárvány csökkentette a falu népességét úgy, hogy a török pusztításával együtt 1570-ben telkeinek 62 %-a lakatlanná vált, s 1596-ban már egyetlen lakója sem volt.

Az újratelepítés lassan haladt: 1603-ban mindössze három adóköteles házat írnak össze. A század folyamán mindvégig nagyszámú az üres telek, s a megmaradt lakosok elszöknek. A falu jobbágyai a megye más falvaiba és Somogyba mennek, ahol adókedvezményeket, szabadmenetelt biztosítanak számukra. Még 1715-ben is 16, 1722-ben pedig 25 elvándoroltat jegyeztek fel. Ez utóbbi évben a helybéli jobbágyok száma 13, ami a falu negyedrészének lakottságát jelenti.

A település agrárfalu, termékeny határát kétnyomásos művelésben hasznosítják. Gabonát és kapásnövényeket, valamint a Somlón szőlőt termesztenek. A hegy nagyszőlősi részén 1696-ban már 106 kapás részük volt, ennek termése évi 39 akó bor. Ekkor Vázsonykő várának tartozéka, a Zichyek birtoka.

A kuruc küzdelmek után a borkimérés joga fél évig a falué, a másik fél évre bérbe veszik a kocsmát. Lakói ekkor (a zsellérek kivételével) örökös jobbágyok, jogszolgáltató fórumuk a Zichy család vázsonyi úriszéke.

1807-ben földesúri birtok volt 540 hold szántó, a község lakosai 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak. A gazdasági lehetőségek nem egyformán érintették a falu lakóit: az anyagi differenciálódás révén gazdag- és szegényparasztságra szakadt a falu. 1910-ben a 315 mezőgazdasági kereső mellett 29-en az iparban, 37-en egyéb ágazatban dolgoztak. 1941-ben a 290 őstermelő mellett 43 az ipari munkás és 42 az egyéb ágazatban dolgozó. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1939-ben nagy változás volt az uradalomban: a régi birtokból 291 holdat eladtak, egy részét kishaszonbérletbe adták ki, a megmaradt 350 hold szántón és a 200 hold legelőn gazdálkodott Nádorffy, aki az állattenyésztés (főképpen szarvasmarha-tenyésztés) mellett takarmány- és aprómagtermesztésre rendezkedett be. A híres kertai szarvasmarha-tenyésztést ez a gazdaság alapozta meg.

Az I. világháború vihara végigzúgott egész Európán. Községünk fiai közül sokan a hadizászlók alá sorakoztak, és a harcmezőkre indultak. Falunkból 152 fő harcolt a különböző frontokon, közülük 27-en sohasem tértek haza.

A II. világháború csatái szerencsére elkerülték a falut, de szinte nem volt olyan család, ahonnan ne hiányzott volna a férfi munkaerő. A háborúban 90-en teljesítettek katonai szolgálatot, 20 hősi halottat őriz a falu emlékezete.

A szovjet csapatok 1945. március 26-án vonultak be a faluba. Az itt tartózkodott méneskari huszárok átöltöztek polgári ruhába, s így civil lakosság fogadta a szovjeteket. Bár először a kertek alján állították fel messzehordó ágyúikat, később a vasútállomás környékéről lőtték a nyugatra visszavonuló németeket, akik 25 leventét magukkal hurcoltak Németországba. Június 10-től rövid ideig két visszavonuló szovjet hadosztály táborozott a község határában, de a mezőgazdasági munkát nem akadályozták.

Augusztusban írták össze a lakosságot és az állatállományt. A 872 kertai 906 sertéssel, 405 szarvasmarhával és 43 lóval gazdálkodott. A korabeli feljegyzések szerint a valós állatállomány ennél nagyobb volt, de sokan eltitkolták állataikat, mert féltek a beszolgáltatástól. A földosztást követően 1946-ra 204 gazdaságból 151 fogatos gazdaság lett. A földosztás érdekessége, hogy a kertai határban 12 környékbeli község gazdáinak és 2 budapesti lakosnak volt saját vagy bérelt birtoka, ugyanakkor a kertaiak 8 község határában és a Somlón lettek birtokosok. A megélénkült gazdasági kedv következtében  77-en összesen 40 holdon cukorrépa-termesztést vállaltak, tavasszal pedig néhányan szőlőtelepítésbe kezdtek.

1949. szeptember 14-én Vörös Csillag névvel termelőszövetkezeti csoportot alakított 14 gazda. Még ugyanebben az évben öt traktorral gépállomást kapott a falu, a gépek elsősorban az egyesült gazdákat segítették. Ezt követően 1950-ben újabb tsz-csoport alakult: a Várcsalit-pusztai Új Kenyér majd 1951-ben a Haladás. Az Új Kenyér 195-ben beolvadt a Vörös Csillagba. 1956-ban a sok kilépés miatt a tsz-ek formálisan megszűntek, gyakorlatilag azonban – mivel többen visszaléptek – tovább működtek. Ennek ellenére 1957 őszén új tsz-ként alakult meg az Új Élet, mely később Kamond és Karakószörcsök tsz-einek hozzácsatolásával 1974-ben vette fel a Jóbarátság nevet.

A tsz jelentős beruházásokat végzett: új állattartó telepek készültek; korszerű nagyipari módszereket, szakembereket alkalmaztak; nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeket is végeztek, melléküzemágat – faüzemet - létesítettek.

Az ötvenes évektől jelentősen megváltoztak az életviszonyok a faluban, a község rohamos fejlődésnek indult:1950-ben állandó mozi létesült; ugyanebben az évben gépállomás kezdett működni; 1952-ben bekapcsolják Kertát az autóbusz-forgalomba; a következő évben 23 új lakás épül; 54-ben megépül a sütőüzem, 55-ben a Tüzép-telep és a terményforgalmi iroda, amelyet 68-ban postává alakítanak át; 1956-57-ben két kilométer bekötő út épül a majorig, a mellékutcákban is elkészül a közvilágítás; 1959-ben két kilométeres betonjárda készül, majd 1963-ban minden utcában elkészül a járda; ugyancsak 59-ben megnyílik az önkiszolgáló bolt, átalakítják a vegyesboltot, megépítik a 30 vagonos terményforgalmi raktárt; 1960-ban az autóbusz-közlekedés Pápa irányába bővül; 1962-ben elkészül a négy tantermes általános iskola; a következő évben a Gépjavító Állomáson legényszállót, fürdőt, konyhát és ebédlőt építenek; 64-ben a kultúrotthon két öltözővel és klubhelyiséggel bővül; 65-ben megkezdi működését a betonüzem; 67 és 69 között a Gépjavító Állomás két szolgálati lakást, a tsz egy ikerlakást épít; ugyanebben az időszakban jön létre a gázcseretelep, a presszó, készül tanácsi szolgálati lakás, bővül a vasútállomás, átépítik a Tanácsházat.

A hatvanas években a kertai gépállomáshoz csatolják a csabrendekit is, így létrejön az új vállalat: a Mezőgép Kertai Gyáregysége, amely 1975-ben a Bakony Művek gyáregysége lett. 1969-ben megkezdte működését a Faüzem; 73-ban sportöltöző és a temetőben ravatalozó épül. Ekkor készül el a tsz javító műhelye is, majd a következő évben átadják a Takarékszövetkezetet.  75-ben elkészül az ötven férőhelyes óvoda; egyesül a kertai és a somlószőlősi ÁFÉSZ. A következő évben Úttörőház épül az iskola területén, amelyet a későbbiekben -1987-ben – az iskola bővítése miatt elbontottak. 1969-től Kerta központi község: négy falu (Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta) közös tanácsa működött itt.

Az 1978-as évben két pedagógus szolgálati lakás készült, megnyílt a kétcsoportos napközi otthon, emellett iskolai irodát, autóbusz-fordulót, közúti hidat építettek. Létrejött a Vízmű Társulat, s a következő évben megkezdték a Vízmű megépítését és a közművesítést. A munka 1983-ban fejeződik be, s ezzel megvalósul a lakosság régi vágya: egészséges ivóvízhez jut a település.

1985-benközös irányítás alá vonva a művelődési és oktatási intézményeket Általános Művelődési Központot hoznak létre. Az iskola 89-ben két tanteremmel bővül, az új épületszárny tetőterében négy év múlva könyvtárt és helytörténeti gyűjteményt avattunk.

A 90-es években elsősorban infrastruktúra-fejlesztések zajlottak: a villany- és vízhálózat mellett kábeltévé-, telefon- és gázhálózat kiépítésére került sor. A község minden útja burkolt. 2000-ben Milleniumi Emlékparkot alakítottunk ki, ahol az ezeréves államiság emlékére kopjafát állítottunk.

1990 óta a községnek önálló önkormányzata van, Körjegyzőség működött 2013. január 1-jéig Karakószörcsök és Kamond községekkel. 2013. január 1-jétől a Csöglei Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott önkormányzatunk, ahová Adorjánháza, Csögle, Egeralja, Kamond Karakószörcsök és Kerta tartozik jelenleg.

A község több mint 315 éves nyolc évfolyamos iskoláját 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartja fenn és működteti. Beiskolázási körzete Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök és Kerta községek; fogadunk továbbá apácatornai, kiscsőszi és tüskevári tanulókat is. 1995 óta segíti az intézmény működését az Iskolánkért, Gyermekeinkért Alapítvány, mely az iskola öregdiákjainak köszönhetően jött létre.

A településen Körzeti Megbízotti Iroda működik, Tűzoltó és Polgárőr egyesület és Sportegyesület, melynek labdarúgó szakosztálya és lovas szakosztálya működik. A lovassport másik szervezője községünkben a Magyar Fogyatékosok Lovas Sportszövetség Egyesülete.

A településen napjainkban összesen 62 vállalkozás, cég működik, melyek tevékenysége sokszínű, a munkahelyek biztosításán túl sokféle szolgáltatást nyújtanak a lakosság számára.

Az egészségügyi ellátást a helyben élő háziorvos, a védőnő és hetente háromszor fogászati rendelés biztosítja.

A falu lakossága sajnos fogy (2009-ben 677 fő volt). 2015. január 1-jén 628 fő. Sok fiatal külföldön vállal munkát.