Kerta.hu

Kedves Látogatónk!

 

Kerta község polgármestereként nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket! Megtisztelő, hogy érdeklődnek községünk iránt és felkeresték új honlapunkat.

Megújult honlapunk célja felkelteni mindenki érdeklődését településünk iránt és minél több információt nyújtani az itt élők részére. Naprakész, hasznos információkkal szolgálni a faluban történt változásokról, eseményekről és rendezvényeinkről. Szeretném folytatni Süle Sándor iskolaigazgató nyomdokain Kerta község múltjának dokumentumait, fényképeit gyűjteni, az 1960-as évektől napjainkig. Kertán több száz ember dolgozott az elmúlt évtizedekben, mai napig a környék legnagyobb foglalkoztatója.

Községünkben igyekszünk ápolni és feleleveníteni a régmúlt idők hagyományait, melyek részei voltak a falu életének.

Fontos, hogy együttesen alakítsuk, töltsük meg tartalommal a honlap fejezeteit, észrevételeikkel járuljanak hozzá egy településünkhöz méltó hivatalos honlap kialakításához.

 

Tisztelettel és üdvözlettel:

Nagyné Varga Anikó polgármester

A település a Somló hegytől nyugatra fekszik, a Hunyor-patak és más kisebb vízfolyások teraszain jött létre viszonylag sík felszínen.

A község neve ismeretlen eredetű. Oklevélben 1272-ben Keercha megnevezéssel szerepel, 1469-ben Kyrthaként írják.

Ókori emlékei a Hunyor-patak magasabb teraszán halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézikorongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok, Várcsalit-pusztán egy földháton telephelymaradványok. A telepítő tényezők a kedvező földrajzi adottságok lehettek.

1488-ban – amikor a település Kinizsi Pál birtoka volt – 40 forint országos adót fizet, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalut feltételez. Lakói 1514-ben részt vettek a Somló környéki parasztmegmozdulásokban. Földesurai voltak a Horváth, a Csóron, a Békássy, a Hagymásy és a Sárkány családok. 1552-ben nagy pestisjárvány csökkentette a falu népességét úgy, hogy a török pusztításával együtt 1570-ben telkeinek 62 %-a lakatlanná vált, s 1596-ban már egyetlen lakója sem volt.

Az újratelepítés lassan haladt: 1603-ban mindössze három adóköteles házat írnak össze. A század folyamán mindvégig nagyszámú az üres telek, s a megmaradt lakosok elszöknek. A falu jobbágyai a megye más falvaiba és Somogyba mennek, ahol adókedvezményeket, szabadmenetelt biztosítanak számukra. Még 1715-ben is 16, 1722-ben pedig 25 elvándoroltat jegyeztek fel. Ez utóbbi évben a helybéli jobbágyok száma 13, ami a falu negyedrészének lakottságát jelenti.

A település agrárfalu, termékeny határát kétnyomásos művelésben hasznosítják. Gabonát és kapásnövényeket, valamint a Somlón szőlőt termesztenek. A hegy nagyszőlősi részén 1696-ban már 106 kapás részük volt, ennek termése évi 39 akó bor. Ekkor Vázsonykő várának tartozéka, a Zichyek birtoka.

A kuruc küzdelmek után a borkimérés joga fél évig a falué, a másik fél évre bérbe veszik a kocsmát. Lakói ekkor (a zsellérek kivételével) örökös jobbágyok, jogszolgáltató fórumuk a Zichy család vázsonyi úriszéke.

1807-ben földesúri birtok volt 540 hold szántó, a község lakosai 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak. A gazdasági lehetőségek nem egyformán érintették a falu lakóit: az anyagi differenciálódás révén gazdag- és szegényparasztságra szakadt a falu. 1910-ben a 315 mezőgazdasági kereső mellett 29-en az iparban, 37-en egyéb ágazatban dolgoztak. 1941-ben a 290 őstermelő mellett 43 az ipari munkás és 42 az egyéb ágazatban dolgozó. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1939-ben nagy változás volt az uradalomban: a régi birtokból 291 holdat eladtak, egy részét kishaszonbérletbe adták ki, a megmaradt 350 hold szántón és a 200 hold legelőn gazdálkodott Nádorffy, aki az állattenyésztés (főképpen szarvasmarha-tenyésztés) mellett takarmány- és aprómagtermesztésre rendezkedett be. A híres kertai szarvasmarha-tenyésztést ez a gazdaság alapozta meg.

Az I. világháború vihara végigzúgott egész Európán. Községünk fiai közül sokan a hadizászlók alá sorakoztak, és a harcmezőkre indultak. Falunkból 152 fő harcolt a különböző frontokon, közülük 27-en sohasem tértek haza.

A II. világháború csatái szerencsére elkerülték a falut, de szinte nem volt olyan család, ahonnan ne hiányzott volna a férfi munkaerő. A háborúban 90-en teljesítettek katonai szolgálatot, 20 hősi halottat őriz a falu emlékezete.

A szovjet csapatok 1945. március 26-án vonultak be a faluba. Az itt tartózkodott méneskari huszárok átöltöztek polgári ruhába, s így civil lakosság fogadta a szovjeteket. Bár először a kertek alján állították fel messzehordó ágyúikat, később a vasútállomás környékéről lőtték a nyugatra visszavonuló németeket, akik 25 leventét magukkal hurcoltak Németországba. Június 10-től rövid ideig két visszavonuló szovjet hadosztály táborozott a község határában, de a mezőgazdasági munkát nem akadályozták.

Augusztusban írták össze a lakosságot és az állatállományt. A 872 kertai 906 sertéssel, 405 szarvasmarhával és 43 lóval gazdálkodott. A korabeli feljegyzések szerint a valós állatállomány ennél nagyobb volt, de sokan eltitkolták állataikat, mert féltek a beszolgáltatástól. A földosztást követően 1946-ra 204 gazdaságból 151 fogatos gazdaság lett. A földosztás érdekessége, hogy a kertai határban 12 környékbeli község gazdáinak és 2 budapesti lakosnak volt saját vagy bérelt birtoka, ugyanakkor a kertaiak 8 község határában és a Somlón lettek birtokosok. A megélénkült gazdasági kedv következtében  77-en összesen 40 holdon cukorrépa-termesztést vállaltak, tavasszal pedig néhányan szőlőtelepítésbe kezdtek.

1949. szeptember 14-én Vörös Csillag névvel termelőszövetkezeti csoportot alakított 14 gazda. Még ugyanebben az évben öt traktorral gépállomást kapott a falu, a gépek elsősorban az egyesült gazdákat segítették. Ezt követően 1950-ben újabb tsz-csoport alakult: a Várcsalit-pusztai Új Kenyér majd 1951-ben a Haladás. Az Új Kenyér 195-ben beolvadt a Vörös Csillagba. 1956-ban a sok kilépés miatt a tsz-ek formálisan megszűntek, gyakorlatilag azonban – mivel többen visszaléptek – tovább működtek. Ennek ellenére 1957 őszén új tsz-ként alakult meg az Új Élet, mely később Kamond és Karakószörcsök tsz-einek hozzácsatolásával 1974-ben vette fel a Jóbarátság nevet.

A tsz jelentős beruházásokat végzett: új állattartó telepek készültek; korszerű nagyipari módszereket, szakembereket alkalmaztak; nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeket is végeztek, melléküzemágat – faüzemet - létesítettek.

Az ötvenes évektől jelentősen megváltoztak az életviszonyok a faluban, a község rohamos fejlődésnek indult:1950-ben állandó mozi létesült; ugyanebben az évben gépállomás kezdett működni; 1952-ben bekapcsolják Kertát az autóbusz-forgalomba; a következő évben 23 új lakás épül; 54-ben megépül a sütőüzem, 55-ben a Tüzép-telep és a terményforgalmi iroda, amelyet 68-ban postává alakítanak át; 1956-57-ben két kilométer bekötő út épül a majorig, a mellékutcákban is elkészül a közvilágítás; 1959-ben két kilométeres betonjárda készül, majd 1963-ban minden utcában elkészül a járda; ugyancsak 59-ben megnyílik az önkiszolgáló bolt, átalakítják a vegyesboltot, megépítik a 30 vagonos terményforgalmi raktárt; 1960-ban az autóbusz-közlekedés Pápa irányába bővül; 1962-ben elkészül a négy tantermes általános iskola; a következő évben a Gépjavító Állomáson legényszállót, fürdőt, konyhát és ebédlőt építenek; 64-ben a kultúrotthon két öltözővel és klubhelyiséggel bővül; 65-ben megkezdi működését a betonüzem; 67 és 69 között a Gépjavító Állomás két szolgálati lakást, a tsz egy ikerlakást épít; ugyanebben az időszakban jön létre a gázcseretelep, a presszó, készül tanácsi szolgálati lakás, bővül a vasútállomás, átépítik a Tanácsházat.

A hatvanas években a kertai gépállomáshoz csatolják a csabrendekit is, így létrejön az új vállalat: a Mezőgép Kertai Gyáregysége, amely 1975-ben a Bakony Művek gyáregysége lett. 1969-ben megkezdte működését a Faüzem; 73-ban sportöltöző és a temetőben ravatalozó épül. Ekkor készül el a tsz javító műhelye is, majd a következő évben átadják a Takarékszövetkezetet.  75-ben elkészül az ötven férőhelyes óvoda; egyesül a kertai és a somlószőlősi ÁFÉSZ. A következő évben Úttörőház épül az iskola területén, amelyet a későbbiekben -1987-ben – az iskola bővítése miatt elbontottak. 1969-től Kerta központi község: négy falu (Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta) közös tanácsa működött itt.

Az 1978-as évben két pedagógus szolgálati lakás készült, megnyílt a kétcsoportos napközi otthon, emellett iskolai irodát, autóbusz-fordulót, közúti hidat építettek. Létrejött a Vízmű Társulat, s a következő évben megkezdték a Vízmű megépítését és a közművesítést. A munka 1983-ban fejeződik be, s ezzel megvalósul a lakosság régi vágya: egészséges ivóvízhez jut a település.

1985-benközös irányítás alá vonva a művelődési és oktatási intézményeket Általános Művelődési Központot hoznak létre. Az iskola 89-ben két tanteremmel bővül, az új épületszárny tetőterében négy év múlva könyvtárt és helytörténeti gyűjteményt avattunk.

A 90-es években elsősorban infrastruktúra-fejlesztések zajlottak: a villany- és vízhálózat mellett kábeltévé-, telefon- és gázhálózat kiépítésére került sor. A község minden útja burkolt. 2000-ben Milleniumi Emlékparkot alakítottunk ki, ahol az ezeréves államiság emlékére kopjafát állítottunk.

1990 óta a községnek önálló önkormányzata van, Körjegyzőség működött 2013. január 1-jéig Karakószörcsök és Kamond községekkel. 2013. január 1-jétől a Csöglei Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott önkormányzatunk, ahová Adorjánháza, Csögle, Egeralja, Kamond Karakószörcsök és Kerta tartozik jelenleg.

A község több mint 315 éves nyolc évfolyamos iskoláját 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartja fenn és működteti. Beiskolázási körzete Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök és Kerta községek; fogadunk továbbá apácatornai, kiscsőszi és tüskevári tanulókat is. 1995 óta segíti az intézmény működését az Iskolánkért, Gyermekeinkért Alapítvány, mely az iskola öregdiákjainak köszönhetően jött létre.

A településen Körzeti Megbízotti Iroda működik, Tűzoltó és Polgárőr egyesület és Sportegyesület, melynek labdarúgó szakosztálya és lovas szakosztálya működik. A lovassport másik szervezője községünkben a Magyar Fogyatékosok Lovas Sportszövetség Egyesülete.

A településen napjainkban összesen 62 vállalkozás, cég működik, melyek tevékenysége sokszínű, a munkahelyek biztosításán túl sokféle szolgáltatást nyújtanak a lakosság számára.

Az egészségügyi ellátást a helyben élő háziorvos, a védőnő és hetente háromszor fogászati rendelés biztosítja.

A falu lakossága sajnos fogy (2009-ben 677 fő volt). 2015. január 1-jén 628 fő. Sok fiatal külföldön vállal munkát.